Jóga - Yoga

Mi a jóga

Testi és szellemi erőink felébresztését célzó életmód, a magasab és tisztultabb lelkiség érdekében. Főbb jóga iskolák: Hatha Jóga, Laja Jóga, Mantra Jóga, Jantra Jóga, Mudra Jóga, Tantra jóga, Nada Jóga, Dhjána Jóga, Rádzsa Jóga, Dnyána Jóga, Bhakti Jóga, Karma Jóga.

• Napüdvözlet
• A Hindu Tantra jóga képviselői és gyakorlata
• A jógáról
• Jóga, mint egyetemes spirituális út
  • Bár sokat beszélünk Istenről, azt valljuk, hogy a jóga út Istenhez, a jóga mégsem vallás, és nem is vallási szekta. Isten egy egyetemes elv, kozmikus fény, örökké éber tudat, amely áthatja a lét minden formáját.
• Jóga, mint egyetemes elv
• A Hatha Jóga jelentése
• A Suraya Namaskara vagy Napüdvözlet

• Jóga
  A jóga szó azt jelenti, "összekapcsolódni". Arra az útra utal, amelyet járva az ember összekapcsolódhat Istennel. E folyamat komoly szellemi út, amely nem csupán testgyakorlatokat jelent. A különböző testhelyzetek, gyakorlatok pusztán azt a célt szolgálják, hogy a jógát végző személy fizikailag és szellemileg felkészüljön a meditációra, a Legfelsőbbön való elmélkedésre. A legismertebb jógarendszer az "astánga", vagyis a nyolcfokú jóga, amely nyolc lépcsőben vezet el Isten végső megvalósításához, megértéséhez. Ennek alapelveit Patandzsali Jóga-szútra című munkájában írta le, amelyben megemlíti, hogy a tökéletesség eléréséhez vezető út egyik feltétele a Legfelsőbb Személy előtti meghódolás. E cél nélkül a jóga gyakorlása csupán kellemes időtöltés, amelynek semmi komoly, transzcendentális eredménye nem várható.

• A Tudat Leigázása
• Egy tudós és egy jógi beszélgetése Istenről

Jóga (szanszkrit: "leigázás" vagy "egyesülés"), az ind filozófia hat ortodox rendszerének (a hat darsanának) egyike. Hatása az indiai gondolkodás csaknem valamennyi irányzatában föllelhető. Alapszövege a Patandzsali (kb. Kr. e. II. sz.) által írt Jóga-szútra. A jóga gyakorlati oldala sokkal fontosabb, mint az elméleti, amely egyébként nagyobbrészt a szánkhja filozófián nyugszik, annyi kivétellel, hogy a jóga elfogadja a személyes istenség létezését, aki a törekvő számára a szellemi felszabadulás modellje. A jóga a szánkhjával együtt úgy véli, hogy a felszabadulás akkor következik be, amikor az én (purusa) levetkőzi az anyag (prákriti) kötelékeit; utóbbiak eredete a tudatlanságban és az illúziókban keresendő. A szánkhja világképében a kozmosz fejlődése jól körülírható állapotokon át vezet, a jóga pedig arra törekszik, hogy megfordítsa ezt a folyamatot, a személy tehát elindul visszafelé, mígnem eljut a kiindulóponthoz, a tudat őseredeti tisztaságába. Ha a jelölt megtanul uralkodni a saját szellemén, képes száműzni a zavaró és fölösleges tudati jelenségeket, továbbá nem ragaszkodik az anyagi valósághoz, akkor eljuthat a szamádhiba, azaz a mély koncentráció állapotába, amely a végső realitással való misztikus egyesülést jelenti. A jóga gyakorlata nyolc szintre oszlik (astánga-jóga, "nyolctagú jóga"). Az első két szint lényege az erkölcsi felkészülés, úgymint jama ("tilalmak"), azaz tartózkodás más lények bántalmazásától (ahimszá), a hazugságtól, a lopástól, a paráználkodástól és a bírvágytól; és nijama ("előírások"), azaz fizikai tisztaság, megelégedettség, igénytelenség, szemlélődés és az istenség iránti hódolat.

• A HATHA-JÓGA LÁMPÁSA
  • Szvátmáráma a jóga úgynevezett hatha irányzatát gyakorló és hagyományozó azon tanítványi lánc tagja volt, amely tudását a hindu Siva istenségtől kapott kinyilatkoztatásra vezeti vissza: Siva, a Jóga Ura (Jógésvara) adta át a tant Matszjéndranáthának, ő pedig Góraksanáthának (Górakhnáthnak), aki Szvátmáráma mestere volt.
• Az Igazság Szövétneke - Jóga-Szútra

• A következő két szint a fizikai előkészületeké. Eszközei az ászanák ("ülések"), különféle pozitúrák, amelyek a tanuló testét rugalmassá, hajlékonnyá és egészségessé teszik. Az ászanák kitartó gyakorlása révén az ember képes lesz arra, hogy bármely előírt testhelyzetben tetszőleges ideig mozdulatlanul és fizikai kényelmetlenség nélkül megmaradhasson. A pránájáma ("légzésszabályozás") gyakorlatai a légzés ritmusát szabályozzák, egészen a légzés csaknem teljes felfüggesztéséig.
  Az ötödik szint, a pratjáhára ("visszavonulás") magába foglalja az érzékszervek fölötti uralmat is, amennyiben a törekvő érzékelését a külvilágról a belső tudati objektumokra irányítja át.
  Az első öt stádium összefoglaló néven a jóga külső eszközeit alkotja; a maradék három már tisztán szellemi vagy belső eszköz. A dháraná ("fenntartás") a tudatnak valamely objektumra történő kizárólagos és hosszan tartó összpontosítása (a koncentráció irányulhat pl. az orrhegyre vagy valamely istenség képmására). A dhjána ("meditáció"), az én határain túllépve ragadja meg az objektumot, a legfelső szint pedig a szamádhi ("összeszedettség"), amely a létforgatagból való kiszabadulás kapuja is. A meditáló személy az objektumot és a saját lényét ezen a szinten már azonosnak és szétválaszthatatlannak tapasztalja.
  A jóga előtörténete homályos. Korai védikus szövegek már említést tesznek a révület állapotában időző személyekről, akik a későbbi jóginok (vagy jógik, azaz jógakövetők) előfutárai lehettek. Később a jóga önálló iskola (darsána) lett ugyan, de hatása és gyakorlatainak nagy része felbukkan más iskolákban is. Idővel a jóga bizonyos szintjei is önállósultak, például a légzésszabályozás az ászanákkal együtt a hatha-jógát alkotja. Patandzsali jógáját a más irányzatoktól való megkülönböztetés érdekében rádzsa (királyi) jógának is nevezik.
  Kevésbé technikai értelemben a jóga az istenséggel való eggyé válást jelenti, ebben az értelemben használja a Bhagavad-gítá, hogy a vallási tökéletesedés más útjaitól (márga) megkülönböztesse.
  A XX. század folyamán a jóga filozófiája és gyakorlatrendszere Nyugaton mind népszerűbbé vált. Ma a jóga fizikai és szellemi technikáit mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában számos szervezet, iskola és televíziós műsor népszerűsíti.

• Jóga tudománya ( SZÁMÁDHI PÁDA )
• Jóga tudománya I. - A MEDITÁCIÓ ÁLTALI RÉVÜLET ÚTJA - Szankszkrit nyelven a szútrám fonalat jelent ...
• Jóga tudománya II. - A TANULÁS ÚTJA - ... előkészítő jógához tartozik a szigoróság, a józan mértékletesség, az ön-tanulmányozás ...
• Jóga tudománya III. - Vibhúti páda Összpontosítás az elme rögzítése valamely korlátozott mentális területre ...
• Jóga tudománya IV. - Káivalya páda
• "A jóga a tudat rezdüléseinek lebírása" (Patanjali)
• "A jóga nem más, mint szellemi fegyelmezettség" (Sankara)
• "A jóga a kettősségek láncolatának az egyesítése" (Jóga-bídzsa)
• "A jóga az egyéni lélek és a transzcendens Én egyesülése" (Jóga jágjavalkja)
• "A jóga megszakítja a kapcsolatot azzal, ami szenvedést okoz. A jógát éleslátással és háborítatlan szívvel kell gyakorolni." (Bhagavad Gita)
• "A jóga inkább spiritualitás mint vallás. Spiritualitásként hatással volt India vallásainak egész sorára, és fejlődésére." (Thomas Berry)