Jóga tudománya

Patanydzsjáli jóga-szútrái latin betűs átírása, fordítása és kommentárok

Tartalom
0. Előszó
1. A meditáció általi révület útja - Szamádhi páda
2. A tanulás útja - Szádhana páda
3. A megvalósítás útja - Vibhúti páda
4. A megvilágosodott felszabadultság útja - Káivalya páda

ELŐSZÓ

Mind keleten, mind nyugaton számos gondolkodó, elmélkedő ember érdeklődik őszintén a jóga iránt. Ez természetes, mivel az az ember, aki kérdéseket kezd feltenni az élet és annak mélyebb problémái iránt, szellemi igényei alapján véglegesebbet és lényegesebbet akar elérni arra az időre, amikor elhagyja az e bolygón töltött rövid és lázas tevékenységgel teli életét, mint a mennyei örömök, vagy az "örök élet" puszta ígéretének teljesülését. Akik elveszítették hitüket az ortodox vallások eszményeiben és mégis úgy érzik, hogy életük nem a természet értelmetlen és múló jelensége, a "belső" életükkel kapcsolatos problémák megoldásáért természetes indítékkal fordulnak a jóga filozófiájához.

Azok, akik a jóga tanulmányozásába azzal a céllal kezdenek, hogy ezekre a problémákra kielégítőbb megoldást találjanak, lehet, hogy komoly nehézségekkel találják magukat szemben. A jóga filozófiáját érdekesnek, mégy lenyűgözőnek is tartják, azonban ahhoz, hogy gyakorlati értéke legyen életükben, túlságosan miszériumokba és szószaporításba burkoltnak találják. Nincs olyan téma, amely annyira misztériumba burkolt lenne, mint ez és amelyről bárki annyit írhatna, amennyit akar a tévedés veszélye nélkül. A misztériumnak és a homályosságnak ez az atmoszférája, amely a jógát körülveszi, bizonyos mértékig a tárgy természetének magának köszönhető. A jóga filozófiája az élet és a világegyetem néhány legnagyobb misztériumával foglalkozik és így elkerülhetetlenül kapcsolatban van a mélységes miszérium atmoszférájával. A jóga-irodalom homályosságának nagy része azonban nem a tárgy mélységéből következik, hanem a tanításai és az átlagosan művelt ember által várhatóan ismert tények közötti összefüggés ismerete hiányából. Sokkal könnyebb a jóga tanításainak megértése és elismerése, ha a tanulmányozó azt mind az ősi, mind a modern gondolkodás fényében tanulmányozza. A tudományos felfedezések különösen segítenek abban, hogy a tanuló a jóga- élet bizonyos tényeit megértse, mivel analógia van a magasabb élet törvényei és a fizikai világi életének törvényei között, amelyre a : "Miként fent, úgy alant" jól ismert okkult mondás utal.

A jóga néhány tanítója úgy kísérelt meg szembenézni ezzel a nehézséggel, hogy a jóga filozófiájából és technikájából, kiemelte azokat a különleges gyakorlatokat, amelyeket könnyű megérteni és gyakorolni, és ezeket tárta az általános közvélemény elé, mint jóga tanításokat. Ezen gyakorlatok közül sok, - mint például az ászanák, a pránájáma, stb. tisztán fizikai természetűek és amikor azokat különválasztják a jóga magasabb és lényegesebb tanításaitól, akkor rendszerüket a fizikai testkultúrára korlátozzák, egyszinten a többi rendszerrel. A jóga- élet problémáinak ilyen túlegyszerűsítésével tettek ugyan bizonyos jót és sok embert segítettek abban, hogy józanabb, ésszerűbb és egészségesebb fizikai életet éljenek, azonban ugyanakkor nagymértékben lealacsonyították a jóga- kultúra mozgalmát és különösen nyugaton keltettek rossz benyomást a jóga igazi céljáról és technikájáról.

Ezért a jóga átlagos tanulójának, a jóga filozófiáját és technikáját olyan világos, érthető módon kell bemutatni, ami annak összes aszpektusairól modern gondolati kifejezésekkel ad helyes és kiegyensúlyozott képet. Mivel igaz, hogy a jóga - élet sok aszpektusa meghaladja azok megértését, akik csak az intellektus birodalmaira korlátozódnak, mégis megértheti általános filozófiáját és technikájának szélesebb aszpektusait az a komoly tanuló, aki ismeri a filozófiai és vallási gondolkodás főbb irányzatait és képes arra, hogy tanulmányozását nyitott és élénk értelemmel kezdje el. Ezt a filozófiát végsősorban legalább annyira megértheti, hogy képes legyen eldönteni, vajon érdemes-e a tárgy mélyebb tanulmányozásába kezdeni és később rálépni a jóga útjára mint szádhata. Csak akkor remélheti, hogy a jóga problémáiban és azok megoldásába mélyebben bepillanthat, amikor a gyakorlati jóga útjára lép és saját természetében alapvető változásokat kezd létrehozni.

Ez a könyv azért készült, hogy a jóga komoly tanulmányozójának érthető nyelven adjon világos gondolatokat a jóga alapvető tanításairól. A jógát nem valamilyen különleges szempontból, vagy a filozófia valamely különleges iskolája alapján mutatja be. Akik e könyvet tanulmányozzák, maguktól is meglátják, hogy a tudományok e tudománya túl átfogó természetű és tanításai túl mélyrehatóak ahhoz, hogy bármilyen különleges filozófiai keretbe lehessen illeszteni, legyen az akár ősi, akár modern. A jóga a saját jogán áll meg, mint a magasabb élet örök törvényére alapuló tudomány; állításai alátámasztására semmilyen tudományos, vagy filozófiai rendszer támogatását nem igényli. Igazságai misztikusak, okkultisták, szentek és a bölcsek töretlen vonalának tapasztalatain és kísérletein alapulnak, akik korszakokon át megvalósították azokat és tanúskodtak róla. Bár kísérlet, hogy a tanuló azokat könnyen felfogja és a jóga tanításait ésszerűen megmagyarázzék, általános értelemben semminek a bizonyítására nem törekedtek. A magasabb jóga tényeit sem bizonyítani, sem bemutatni nem lehet. Az igazságok az intuicióhoz szólnak, nem az értelemhez.

A jóga minden aszpektusával és típusával nagy irodalom foglalkozik. A kezdő, aki megkísérli, hogy ebbe a kaótikus tömegbe merüljön, idegenkedést érez attól az összevisszaságtól és a túlzó megállapításoktól, amelyekkel mindenfelé találkozik. Az alapvető és eredeti jóga -tanítások kis magja köré az évezredek folyamán terjedelmes hamisított irodalom jött létre, amely kommentárokból, a jóga kultúra és tántrikus gyakorlatok kis rendszereinek bemutatásából áll. Bármely tapasztalatlan tanulmányozó, aki belép ebbe a rengetegbe, elrémül és olyan érzéssel távozik, hogy a jóga eszményeinek keresése számára csak puszta időpocsékolás lehet. Ezért az ilyen tanulmányozó jól tenné, ha a félreértés és a sikertelenség elkerülése érdekében csak az alapirodalommal foglalkozna.

A jóga ezen alapirodalmában Patanydzsjáli jóga-szútrái mutatkoznak a leghitelesebb és leghasznosabb könyvnek. A szerző úgy sűrítette össze a 196 szútrában a jóga lényeges filozófiáját és technikáját, hogy az a tömörített és rendszeres kifejtés csodája. Az az érdeklődő, aki ezt a könyvet először, vagy felületesen tanulmányozza, az anyag kezelését különlegesnek és ötletszerűnek találhatja, azonban annak a körültekintőbb és mélyebb megismerése, a fejtegetés ésszerű alapját fogja feltárni. Az alábbi áttekintés mutatja meg, milyen ésszerű az egész feldolgozás.

Az első rész a jóga általános természetével és technikájával foglalkozik. Valójában annak a kérdésnek a megválaszolására szolgál, hogy: "Mi a jóga?" Mivel a szamádhi a jóga alapvető technikája, ezért természetesen a legfontosabb helyet foglalja el az ebben a részben tárgyalt különböző témák között. Ezt a részt ezért szamádhi pádának nevezik.

A második rész első fele a klésák filozófiájával foglalkozik és annak a kérdésnek a megválaszolására szolgál, hogy: "Miért kellene bárkinek a jógát gyakorolni?" Ebben az emberi élet körülményei és az ezen körülményekben rejlő nyomorúság és szenvedés mesteri elemzését nyújtja. A klésák filozófiáját teljesen meg kell értse az, aki azzal a megmásíthatatlan elhatározással akar a jóga ösvényére térni, hogy életről életre kitart, amíg a célt eléri. A II. rész második fele, a jóga- technika első öt gyakorlatával foglalkozik, amelyre úgy hivatkoznak mint a bahirangára, vagy a külsőre. Ezek a gyakorlatok előkészítő természetűek és azt a célt szolgálják, hogy a szádhákát előkészítsék a számádhi gyakorlatára. Mivel ez a rész arra szolgál, hogy a törekvőt fizikailag, mentálisan, érzelmileg és erkölcsileg felkészítse a magasabb jóga gyakorlatára, szádháná pádának nevezik.

A harmadik rész első fele a jóga technikájának még fennmaradó három gyakorlatával foglalkozik, amelyekre antarangaként, vagyis belsőként hivatkoznak. A számádhban tetőző gyakorlatok révén lehet a jóga -élet minden misztériumát megoldani és a sziddhiket, vagyis erőket megszerezni. E rész második felében ezeket az eredményeket tárgyaljuk meg részletesen és ezért ezt a részt vibhúti pádá- nak nevezik.

A negyedik és utolsó részben mindazokat a lényeges filozófiai problémákat fejtik ki, amelyek a jóga tanulmányozásából és gyakorlásából következnek. Az elme természetével és az észleléssel, a vágy természetével és megkötő hatásával, a felszabadulás természetével és az azt követő eredményekkel röviden, de rendszeresen mind foglalkozik ez a rész, hogy a tanulót képessé tegye arra, hogy az elméleti tudás megfelelő hátterével rendelkezzen. Mivel mindezen témák egyik, vagy másik módon a káivalya elérésével vannak kapcsolatban, ezt a részt káivalya párának nevezik.

A tárgy széleskörű és rendszeres kezelésének köszönhetően a jóga-szútrák a legmegfelelőbb könyv a jóga mélyreható és rendszeres tanulmányozására. A régebbi időkben, a jóga összes tanulmányozóinak emlékezetükbe kellett vésniük a szútrákat és rejtett jelentőségük megértése érdekében rendszeresen és mélyrehatóan kellett azokon meditálniuk. A modern tanulmányozónak, - akit előbb meg kell győzni arról, hogy a jógát érdemes tanulmányozni és gyakorolni, - azonban a tárgy részletesebb és kidolgozottabb megtárgyalására van szüksége, hogy képessé tegye őt a jóga filozófiájának, mint egésznek a megértésére. Ehhez pedig a jóga-szútrák adják a legjobb alapot nem csak azért, mert mesteri módon adnak lényeges tájékoztatást, hanem azért is, mert a jóga irodalom mesterművének ismerik el és megállta az idő és a gyakorlat próbáját. Ezért történt, hogy Patanydzsjáli Jóga-Szútrái szolgálnak jelen könyv alapjaként.

A szerzőnek, aki arra vállalkozik, hogy kommentárt írjon egy olyan könyvről, mint a jóga-szútrák, nincs könnyű dolga. A legalapvetőbb természetű témával foglalkozik. Az általa tolmácsolandó eszméket szútrák formájában írták le, amely a végső határig való tömörítést jelenti. A nyelvezet, amelyen a szútrákat megszerkesztették, nagyon ősi, a filozófiai eszmék kifejtésében rendkívül hatékony, de rendkívül változatos értelmezést tehet lehetővé. Ami viszont a legfontosabb, olyan tudománnyal dolgozik, amely az emberi tapasztalatok világába tartozó tényekkel kapcsolatos. A szerző tehát nem tehet úgy, mint az akadémiai filozófus, aki szabadjára engedheti képzeletét, és csupán egy eszményi értelmezést tár elénk. A dolgokat legjobb képessége szerint kell bemutatnia, ahogyan azok valójában vannak és nem ahogyan lenniük kellene, vagy ahogyan lehetne. Szem előtt tartva azokat a változási lehetőségeket, amelyek a szavak fogalmi tartalmával kapcsolatban az idők folyamán mindig bekövetkeznek, rendkívül kockázatos dolog a szútrákat szigorúan szószerinti jelentésükben értelmezni. A kommentárok szerzője természetesen nem engedhet meg magának túl sok szabadságot egy olyan könyv esetében mint a jóga-szútrák, amelyet egy mesteri elme olyan nyelvezettel fogalmazott meg, hogy azt majdnem tökéletesnek értékelik. Azonban más dolog a szútrák laza és gondatlan értelmezése és más dolog a tapasztalat tényeinek és a korszakok elismert hagyományainak megfelelően kihozni értelmüket. Az értelmes út természetesen az összes benne foglalt tények megfontolása, különösen kerülve az olyan értelmezéseket, amelyek nem magyaráznak semmit.

Az angol nyelven írt kommentár (illetve a magyar fordítás) másik nehézsége az, hogy sok szanszkrit szónak lehetetlen a pontos megfelelőjét megtalálni. Mivel a jóga tudománya főleg a Keleten virágzott és a jóga iránti érdeklődés Nyugaton újabb keletű, az itteni nyelvekben nincsenek olyan megfelelő szavak, amelyek a szanszkrit nyelv szavaiban jól meghatározott fogalmakat fejeznek ki. Sok esetben a rendelkezésre álló megközelítő értelmű európai szavak hajlamosak arra, hogy teljesen rossz hatást keltenek. Ezen veszély elkerülése érdekében, ha a pontos európai megfelelője nem állt rendelkezésre, szanszkrit szavak kerültek a kommentárokba. Azonban a tárgy gondos tanulmányozásának megkönnyítése érdekében, minden szútránál nemcsak az eredeti szanszkrit szó értelmét is. Azonban amint fent már utaltunk rá, sok szanszkrit szó angol (vagy más európai) megfelelője nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekben csak a megközelítő jelentés szerepel és a tanulmányozónak kell a szavak pontos jelentését az utána következő kommentárban megtalálni. A fenti eljárás teszi képessé a tanulót, hogy maga ítélje meg, menyire felel meg az értelmezés, a szútrában használt szavak szószerinti értelmének, és ha eltérés van, az mennyiben indokolt. Bármily értelmezés végső igazolása természetesen a gyakorlati tényekkel való egyezése és ha az ilyen igazolás lehetséges, akkor a józan ész és az értelem legyen a vezérfonal. Az igazság keresője félig a tényekkel és a különböző szútrák alapjául szolgáló igazsággal törődjön és ne engedje magát belevonni a szavak értelméről szóló vitákba. Ez az időtöltés legyen pusztán a tudósoké.

A jóga-szútrák gondos tanulmányozása, valamint a jóga szerinti törekvés tárgyának eléréséhez szükséges felkészülés és erőfeszítés jellege azt a benyomást gyakorolhatja a tanulmányozóra, hogy az rendkívül nehéz, sőt majdnem lehetetlen vállalkozás, amely túl van az átlagos törekvő képességén. Ez a benyomás minden bizonnyal elbátortalanítja a tanulmányozót és ha nem gondolkodik mélyen az élet problémáiról és nem tisztázza arra vonatkozó elgondolásait, az arra vezetheti őt, hogy lemondjon erről az isteni kalandról, vagy hogy egyik következő életére halassza. Nem kétséges, hogy a jóga eszményeinek komoly követése nehéz feladat és nem lehet rá pusztán kedvtelésből, vagy azért vállalkozni, hogy megmeneküljünk a közönséges élet igénybevételétől és hajszájától. Erre a komoly következtetésre az emberi élet természete, valamint az azzal járó nyomor és szenvedés teljes megértése alapján lehet vállalkozni, továbbá annak megértése alapján, egyetlen út az, hogy magunkban találjuk meg a szívünkbe zárt igazságot, az egyetlen rendelkezésre álló módszerrel, vagyis a jóga diszciplinával. Az is igaz, hogy ennek a célnak az elérése hosszú ideig tart és a törekvő fel kell készüljön arra, hogy őszinte és céltudatos követésében számos életet fog eltölteni, - annyi életet, amennyire szüksége lesz. A kezdetén senki sem ismerheti saját rejtett képességeit és hogy mennyi időre lesz szüksége. Remélheti a legjobbat, de fel kell készüljön a legrosszabbra is.

Akik nem érzik magukat megfelelően erre a feladatra, semmilyen kényszer alatt nincsenek, hogy ezt azonnal megkíséreljék. Folytathatják a jóga elméleti tanulmányozását, állandóan gondolkodhatnak az élet mélyebb problémáin, megkísérelhetik elméjük megtisztítását és erősíthetik jellemüket, amíg megkülönböztető képességük elég erőssé válik ahhoz, hogy áthatoljanak a közönséges illúziókon és meztelen valóságában lássák az életet. Tulajdonképpen ez a krija jóga célja, amelyre Patanydzsjáli a II. rész elején hivatkozik. Amikor a krija jóga gyakorlásaként kezd megnyílni az igazi megkülönböztetés belső látása, ezek a tanulmányozók megszűnnek azt fontolgatni, vajon eléggé erősek-e ahhoz, hogy igazi otthonukba vezető ilyen hosszú és nehéz útra vállalkozzanak. Akkor már semmi sem tarthatja őket vissza és természetesen és őszintén áldozzák magukat ennek a nehéz, de szent feladatnak.

A fontos az, hogy határozott kezdő lépést tegyenek valahol és amint lehetséges, - most. Abban a pillanatban amikor ilyen kezdést tettek, erők kezdenek az erőfeszítési központ körül gyülekezni és előbb lassan, majd fokozódó sebességgel viszik a törekvőt előre a célja felé, amíg annyira elmerül eszményei követésében, hogy az idő és a távolság megszűnik a számára. Egy napon pedig észreveszi, hogy elérte a célját és valami csodálkozás félével tekint vissza arra a hosszú és fáradságos utazásra, amelyet az idő birodalmában tett, miközben egész idő alatt az örökkévalóban élt.

I. K. Taimni

Fordította: Reicher László - MAGYAR TEOZÓFIAI TÁRSULAT

Szerző: I. K. Taimni